Az orosz gazdaságot a hadiipari megrendelések tartják életben, így a békekötés várhatóan komoly visszaeséssel jár majd a Wall Street Journal elemzése szerint. Az orosz kormány most többet költ a hadseregre, mint az egészségügyre, az oktatásra és a szociális ellátórendszerre együttvéve.
HIRDETÉSA várakozások ellenére az orosz gazdaság eddig átvészelte a háború éveit, de most már a következő gazdasági katasztrófa kopogtat az ajtaján: a béke. Így kezdi az orosz gazdaság kilátásairól szóló elemzését a Wall Street Journal újságírója. Georgi Kantchev amellett érvel, hogy Oroszország igen nehéz helyzetbe fog kerülni akkor, ha a békekötés miatt vissza kell fogni a hadiipari termelését, eddig ugyanis ez volt az egyetlen ágazat, amely életben tartotta a szankciók által sújtott gazdaságot.
A hadiipar adja az orosz gazdaság gerincét
2022 februárja óta Oroszország fokozatosan növelte a termelését az olyan iparágakban, amelyek közvetlenül kapcsolódtak a hadviseléshez, másokat pedig átfordított haditermelésre. Több ruházati cikkekkel foglalkozó cég például teljesen átállt a katonai felszerelések gyártására, de olyan vállalat is van, amelyik a pékárukról állt át a drónok előállítására.
A hivatalos statisztikák szerint 2023-ben és 2024-ben is 4,1 százalékkal bővült az orosz GDP. A tavalyi évben azonban a gazdasági növekedés legalább 40 százaléka származott a hadviseléshez kötődő termelésből a finn nemzeti bank egyik szakértője, Heli Simola számításai szerint, és ebben még nincs benne a magas katonabérek fogyasztásélénkítő hatása.
A háború tehát mozgásban tartotta az orosz gazdaságot, és némileg el is fedte azokat a problémákat, amelyek már hosszú ideje fennállnak: a magas inflációt, a munkaerőhiányt és a túlzott függést az energiahordozók exportjától. De ez nem maradhat örökké így.
Nem látszik, miből lesz gazdasági növekedés a háború után
„A kérdés most az az orosz kormány számára, hogy hogyan lehet átállni a hadigazdaságról a hagyományos gazdaságra azok után, hogy az egész gazdaságot a háborús erőfeszítések szolgálatába állították. Mi lesz a gazdasági növekedés új forrása?" - fogalmazta meg Moszkva aggasztó kilátásait Marija Sagina, a Stratégiai Tanulmányok Nemzetközi Intézete nevű agytröszt egyik szakértője. Sagina szerint a helyzetet ráadásul az is nehezíti, hogy sok tehetséges fiatal vándorol el az országból.
„Ha a Kreml el akarja kerülni a gazdasági összeomlást, akkor fenn kell tartania a jelenlegi szintű költekezést jóval a háború vége után is. Ha visszavágják a katonai költségvetést, az sok munkahely megszűnéséhez és általános elégedetlenséghez fog vezetni számos orosz megyében" - ezek már Janis Kluge szavai. Kluge a Nemzetközi és Biztonsági Tanulmányok Német Intézeténél dolgozik Oroszország-szakértőként.
Vannak azért mentőövei az orosz gazdaságnak
A helyzeten az tud javítani, ha az orosz gazdaság kap némi esélyt a fellélegzésre a háború lezárása után. Ez elsősorban a szankciók egy részének feloldását jelenti, de előnyös lenne az is, ha az orosz cégek újra szorosabbá tudnák fűzni a gazdasági kapcsolataikat a nyugati partnereikkel.
Orosz hivatalnokok abban is bíznak, hogy a háború végével, a Putyin és Trump közötti jó kapcsolatra építve újra visszatérnek majd az amerikai befektetők Oroszországba. Elemzők szerint azonban ez erősen kérdéses. A geopolitikai kockázat, a helyi jogi környezet bizonytalansága és az orosz piacra lépéssel járó rossz PR ugyanis sok nyugati befektetőt elijeszthet.
Szintén segíthet az az orosz gazdaságnak, hogy az aktív harcok lezárása után az Ukrajnában kivéreztetett orosz hadsereg készleteit újra fel kell tölteni. A harcjármű-, fegyver- és lőszergyárak termékeire tehát egy ideig még lesz kereslet. Az oroszországi Carnegie Központ elemzője, Alekszandra Prokopenko szerint ez a szakasz nagyjából két évig tarthat.
Elsorvadnak a gazdaság civil szektorai a hadiipar árnyékában
Hiába kell azonban feltölteni a készleteket, az azért nem valószínű, hogy a jelenlegi, évi nagyjából 160 milliárd dolláros katonai költségvetését fenn tudná tartani Oroszország. A mostani katonai büdzsé a GDP 6 százalékát teszi ki, hasonlóra legutóbb a Szovjetunió idején volt példa, de akkor sem folyamatosan. Az orosz költségvetés a tetemes kiadásokat csak költségvetési hiány, azaz eladósodás árán tudja fedezni, és az ország biztonsági pénzügyi tartalékának is elpárolgott a kétharmada az invázió 2022-es kezdete óta.
A hadigazdaságra való átállás azt is jelenti, hogy a kormány elhanyagolja a gazdaság más szektorait. A hadiipar a költségvetési kiadások több mint 40 százalékát teszi ki.
A hadigazdaság árnyoldalait pedig nemcsak az elhanyagolt költségvetési szektorok érzik, hanem azok a vállalatok is, amelyek nem tudnak becsatlakozni a hadiipari termelésbe. A Gloria Jeans nevű ruházati cég például nemrég bezárta két oroszországi gyárát, mert nem talált elég munkást. Azok ugyanis vagy a frontra mentek, vagy más cégekhez, nagyobb fizetésért. Nem sokkal később a cég két másik gyárát felvásárolta egy olyan vállalat, amelyik katonai ruházatot gyárt.
A hasonló hadiipari cégek pedig nemcsak gyárakat, hanem irodákat is bekebeleznek az ország számos pontján. Szentpéterváron például tavaly egy dróngyártó cég vett át egy olyan irodaházat, amely korábban informatikai és energetikai vállalatoknak adott otthont.
A munkaerőpiacon eközben komoly problémát jelent a szakemberhiány, nem függetlenül attól, hogy fiatal férfiak százezrei haltak vagy sebesültek meg a harcokban. Oroszországban nincs elég programozó, mérnök, de olajipari vagy hegesztőmunkás sem. Ezen a helyzeten javítani fog az, ha a frontkatonák hazatérhetnek, de a magas képzettséget igénylő szakmákban valószínűleg fennmarad a munkaerőhiány, jellemzően ugyanis az alacsonyabban képzett férfiak álltak be katonának.
Hirtelen eshet el a gazdaság a magas katonabérek hasznától
A bécsi Nemzetközi Gazdasági Tanulmányok Intézetének szakértője, Vaszilij Asztrov még egy aspektusra hívta fel a figyelmet: a katonák magas fizetése és az elhunytak vagy sebesültek rokonainak küldött egyszeri juttatások a tavalyi év közepén az orosz GDP 1,5 százalékát tették ki, és a fogyasztás több mint 3 százaléka ezekből a pénzekből származott.
HIRDETÉS„Az év második felében tovább nőtt a háborúhoz köthető kormányzati kifizetések mértéke, így ha ezek megszűnnek, az negatív sokkot fog okozni a lakossági fogyasztásnak és a GDP-növekedésnek" - magyarázta Asztrov.
Az egyelőre nem lehet tudni, hogy a fent vázolt problémákból mennyit tudnak majd orvosolni a békeszerződést követő gazdasági változások. Egy dolog azonban biztos az elemzők szerint: a háborúnak hosszú távú és komoly hatása lesz az orosz gazdaságra, amely továbbra is az orosz politikai vezetés döntéseinek túszaként kénytelen működni. A Capital Economics nevű elemzőcég így foglalta össze a kilátásokat:
„Fundamentális változásra lenne szükség Oroszország politikai és gazdasági felállásában, valamint a Nyugattal való kapcsolataiban is ahhoz, hogy javuljanak a hosszú távú növekedési kilátások. Ez azonban egyelőre elérhetetlennek tűnik."