Egy rejtelmes szigeten épül a szaúdiak és emirátusiak bázisa a jemeni lázadók kiéheztetésére
A jemeni terrorsereg ellen küzdő Szaúd-Arábiának hosszú ideje fejfájás, hogy az Arab-tengeren keresztül Irán képes fegyverzettel ellátni a lázadókat. Ezért most az Emirátusokkal közösen egy parányi szigeten építenek légitámaszpontot, amivel elzárhatják az utánpótlással megrakott hajók útját.
HIRDETÉSA térképen csak nagyítóval megtalálható Abd al-Kuri szigete Jementől mintegy 300 kilométerre fekszik, de van története. A parányi hely a hidegháború utolsó évtizedében - stratégiai elhelyezkedése miatt - alkalmanként adott otthont szovjet, majd később orosz hadihajóknak is.
A CIA 2008-as jelentése szerint a szovjetek utánpótlás-bázist építettek fel a szigeten a Közel-Kelet felé tartó flottaegységeik számára. A megelőző korokban a britek hazafelé tartó ázsiai hadihajói is megpihentek ezen a helyen, amely ideális fekvésű a Vörös.-tenger ázsiai bejáratának ellenőrzésére.
A „fegyveres kiéheztetés” fontos eszköz a lázadók ellen
Irán hamis zászlók alatt küldi a szállítmányok javát a terrorseregnek, hogy felfegyverezze a Vörös-tengeren áthaladó idegen hajók ellen, főként ha azok Izraelhez vagy az Egyesült Államokhoz köthetők. A Vörös-tengeren zajló forgalom a világkereskedelem 30 százalékát teszi ki, ezért biztonsága globális fontosságú.
A hútik (más írásmód szerint húszik, hivatalos nevükön Anszár Alláh) leverése Szaúd-Arábiának és az Emirátusoknak nemzetbiztonsági szempontból elsődleges feladat, mert a síita csoport egész Arábiát kívánja uralma alá hajtani, és a szunnita monarchiák megdöntését elsőszámú terveiben kezeli. Ezért stratégiai fekvésű sziget katonai fejlesztését a két ország megosztja a közös ellenség elhárítására.
Az elővigyázatossághoz amerikai lépések is társulnak. Mint megírtuk, a térség egyik nagyobb szigetére, a brit tulajdonú Diego Garciára amerikai stratégiai lopakodó bombázók települtek az elmúlt napokban, amelyek mind Jement, mint Iránt közvetlenül támadhatják. A bombázókat légi tankerek, olajszállító hajók és lopakodó vadászgépek is kísérik.
A kialakuló helyzet súlyát jelzi, hogy a Szaddám Huszein ellen vívott Öböl-háború óta nem került sor ilyen méretű amerikai kombinált légi és haditengerészeti összevonásra sehol a világon.
„A hutik a háborúból táplálkoznak – a háború jót tesz nekik” – mondja Wolf-Christian Paes, a Nemzetközi Stratégiai Tanulmányok Intézetének vezető munkatársa. „Végre megfelelhetnek a szlogenjüknek, amely halált kíván Amerikára és a zsidókra. Háborús ürügynek pedig palesztin néppel való szolidaritást nevezik meg, amire hivatkozva a gázai háború kitörése után megkezdték válogatás nélküli támadásaikat a Vörös-tengeri hajóforgalom ellen.
A 2024-es tengeri rajtaütések gyakran értek olyan hajózókat is, akiknek országa nem érintett a gázai konfliktusban.
A Planet Labs PBC által az AP számára januárban készített műholdfelvételeken jól láthatók a teherautók és más nehéz felszerelések az Abd al-Kuriba épített észak-déli kifutópályán. Maga a teljes terület 21 mérföld hosszú és a legszélesebb pontján körülbelül 3 mérföld, tehát marad elegendő hely a depóknak és a műveleteket irányító parancsnokságnak.
Az eddig megépített pálya az amerikai nehézbombázók fogadására nem elég hosszú, ezért is települnek ezek Diego Garciára. Ha elkészül, a kifutópálya később bővíthető bombázók és légifeltöltők számára is. Ugyanakkor a sziget kellő távolságban van Jementől ahhoz, hogy ne kelljen nagyon tartani a lázadók csapásaitól, de a tervek szerint a megfelelő légvédelem is kiépül a sziklán.
Az ENSZ montreali székhelyű Nemzetközi Polgári Repülési Szervezetének, amely a kódokat kirendeli a világ repülőtereihez, nincs információja az Abd al-Kuri repülőteréről - közölte a szervezet szóvivője, így a bázis egyelőre rejtelmes és csak félig legális. A Planet Labs egyéb műholdfelvételei egy újabb kifutópályát is mutatnak, amely még építés alatt áll.
„Az Egyesült Arab Emírségek jelenléte humanitárius okokon alapul, amelyet a jemeni kormánnyal és a helyi hatóságokkal együttműködve valósítanak ” – áll az Emirátus kormányközleményében. Az ország jelenléte ebben a térségben riadalmat keltett a terrorsereg körében, ahol úgy ábrázolták az Emirátusokat, mint akik megpróbálják gyarmatosítani a szigetet, ami szerintük Jemen, azaz az ő tulajdonuk. A hivatalos jemeni kormányzat viszont üdvözli a fejlesztéseket, és megköszönte az emirátusi segítséget.
„Ez a terv a jemeni szuverenitás súlyos megsértését jelenti, és számos szomszédos ország szuverenitását fenyegeti a várhatóan végrehajtandó kém- és szabotázsműveletekkel” – közölte novemberben a hútik hírügynöksége.
Nem lesz egyhamar vége ennek a konfliktusnak
A kiépülő Abd al-Kuri repülőtér létfontosságú lehet az Iránból az ENSZ fegyverembargója alatt álló hűtik felé irányuló fegyvercsempészet korlátozásához.
A Biztonsági Tanácsnak szóló jelentés szerint az amerikai hadsereg 2024 januárjában egy lefoglalás során elveszített két haditengerészeti SEAL-t (kommandóst), amikor rajtaütöttek az iráni félkatonai Forradalmi Gárda szállítmányán a hútik felé. A fegyverútvonal megszakítása egy időre tompította a terrorcsoport támadási kedvét, de az kiújult az év második felében. Ezzel kiváltották az USA, Izrael és a nyugati szövetségesek további válaszcsapásait, 260 támadást intézve a lázadók érzékeny célpontjai ellen.
HIRDETÉS„Nem látom a módját 2025-ben, hogy deeszkalálódjunk a hútikkal” – mondja egy helyi szakértő. „A jemeni helyzet nagyon feszült és egy szélesebb háború kitörése valósággá válhat a következő hónapokban. Nem látom úgy, hogy a jelenlegi status quo folytatódik”.
